Látnivalók Gyula városában

 

Gyulai Vár

 

A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az un. Kerecsényi-kapu közelében található a kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök kiűzésére. Az elkövetkezőkben - Harruckern János idejében - a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltár-, és a megyegyűlések terme volt. 2005-től újra élettel telik meg a gótikus téglavár: a vármúzeumban megismerkedhetnek a látogatók a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a kulináris élvezeteknek a középkori jegyeket magán viselő borozóban hódolhatnak, a lovagterem - a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat - pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhető.

 

A több funkciós műemlék kőszínházként is működik, hiszen az 1964 óta működő Gyulai Várszínház el?adásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.

 

Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, melynek 24 kiállítótermében járhatják végig közel hét évszázad történetét. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra.

2011.10.19.:
H: zárva
K-V: 9:00-17:00

Belépő:

 

  • 1.500 Ft - teljes ár
  • 700 Ft - kedvezményes ár
  • 500 Ft - gyulai diák
  • 750 Ft - gyulai felnőtt
  • 3500 Ft - családi belépő
  • 6000 Ft / csoport - tárlatvezetés
  • 600 Ft / fő - múzeumpedagógiai foglalkozás
  • 3100 Ft - kombinált jegy (Gyulai Vár, Erkel Emlékház, Kohán Képtár, Ladics Ház)
  • 1600 Ft - kombinált diák jegy, 18 éves korig (Gyulai Vár, Erkel Emlékház, Kohán Képtár, Ladics Ház)

 

Gyulavári Kastély

A kastély története a XVIII. századtól napjainkig

 

A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el.

Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érint? intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.

 

Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

 

Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almássy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély.

 

A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almássyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almássy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával.

 

Gróf Almássy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almássy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli id?szakban gazdatisztek irányították.

 

1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almássy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)

A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

 

Kastély ismertetése

 

A 14 szobából álló épület a hozzá tartozó lakóépülettel, gazdasági épülettel, kápolnával és a fennmaradt parkkal jelenleg a település belterületén található. A kastély építésének pontos idejét nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy a szeszgyár építésekor (1842) már készen állott.

 

A feltehetően később épített bővítménnyel toldott kastély stílusa nehezen meghatározható. Egyszerű vidéki kúriának épült, melynek kiemelkedő dísze az ablakokat védő míves ablakkosár. A díszes rácsokat uradalmi kovácsmesterek készítették nagy hozzáértéssel és művészi igénnyel, ezek adják meg az épület jellegzetességét. Eredeti a főbejárat előtti kőkorlátos, virágládás terasz és az udvar fel?li íves oldalhatárú lépcsők a fennmaradt kovácsoltvas korlátokkal.

 

A kastély egy része alatt pince készült, de a lakóház alatt is található kisebb pincerész. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló freskó volt, elhanyagolt állapotú, így beázás következtében a mennyezet beszakadt. A különleges osztású födémgerendák fennmaradtak, így a díszes mennyezet jól helyreállítható.

 

A második világháborút követően az épületeket teljesen kifosztották, részben elvitték az ajtókat, ablakokat, több helyen a tetőt is megbontották. 1948-tól az épületeket raktárnak használták. Az állagában teljesen leromlott kúria épületet a helyi TSz. komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta, 1963 évtől irodáit is itt helyezte el. Az épület Nyugati részén a tetőzet nagy részét 1984. évben megerősítik (síkba állítják) és a héjazatot felújítják. A kúria közvetlen környékét 1945. márciusában szintén kifosztották, az eredeti kastélykert egy részén családi házak épültek.

 

A termel?szövetkezet felszámolása után az 1990-es évek elejét?l a kastély lakatlan, állapota romlik, alkalmanként szándékosan rongálják. Az épületegyüttest az Örökségvédelmi Hivatal védend? m?emléknek nyilvánította.

 

Gyula Város Önkormányzata 1995. évben az épületeket 7136 m2 területtel megvásárolta, helyreállítására így hasznosítására többször tett kísérletet. Az épületekt?l Keletre es? park területet (9730/3 Hrsz.) az Önkormányzat 1991. évben kapta meg. 2004-ben a Körös-Maros Alapítvány vásárolja meg a területet.

 

Erkel Ferenc Emlékház

 

A német gyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. Az Erkel-család 1808–1841 között lakott benne.

 

Ha szeretne többet megtudni az Erkel Emlékházról, a család történetéről, a kiállítás anyagáról vagy Erkel Ferenc operáiról, ajánljuk szíves figyelmébe az Erkel Emlékház saját honlapját, ahol rengeteg érdekes információt, dokumentumot találhat az egyik legnagyobb magyar zeneszerző életéről és munkásságáról.

 

Százéves Cukrászda

 

Gyula városának egyik nevezetessége, a város történetének beszédes tanúja. Gyula első cukrászdája, Magyarország második legrégebben működő cukrászdája.

 

Maga az épület az 1801. évi tűzvész után létesült. 1839-ig gyógyszertár működött benne. Erre utal a sarokterem falában található homokkőkép, amelyen a kígyóját tálkájából etet? Hygia volt restaurálható. A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester. Salis András 1841-ben vette feleségül Reindhardt János német gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette a cukrászdát. Reinhardt József 1887-ben bekövetkezett halála után özvegye, Kontúr Róza vezette tovább az üzletet 1900-ig. Segédje, Balaskó Béla 1900 és 1907 között vitte tovább a hagyományokat. Az ő segédje, Lázár János 1907 és 1924 között gondoskodott a Reinhardt Cukrászda hírnevéről, majd özvegye, Lázár Jánosné 1947-ig működtette tovább. Ekkor szintén segédjének, János Imrének adta át az üzletet egészen 1984-ig. Nem lévén leszármazottja 74 éves korában eladta a városnak és azóta önkormányzati tulajdon. 1952-ben nevét megváltoztatták Százéves Cukrászdára.

 

A ház copf és empir stílusú elemekkel épült, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak. 1840-ből maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket őrző vitrines pult is. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni. Főként a 6-7 fős asztalok jellemzőek a cukrászdában.

 

Nagy kincse a cukrászdának egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.

 

Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az országban. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.

 

Ladics Ház

 

Az L alaprajzú, földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban. A gyulai Ladics-Ház az egykori megyei polgári elit különleges emléke, ahol 3 generáción át gyűjtötték a családi relikviákat, hagyatékokat. A múzeum 6 szobában mutatja be a 19-20. század vidéki polgári világát.

 

Kohán Képtár

 

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények (hangversenyek, műkedvelő és színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok) számára. 1979- ben kapott benne helyet Kohán György Kossuth-díjas festőművész életmű kiállítása.

 

A gyulai Almásy-kastély


A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd egész Békés vármegyére kiterjedő területet. Ő építtette a gyulai kastély első épületét.
A kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek unokája, Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. Az Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal.
A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképzőt, ápolónőképzőt, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.
A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott. Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban; himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között –az Erkel család több generációja is adott itt zenei estet; Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel a Wenckheim família régi családi arcképeit javítgató Szamossy Elek keze alatt.
Felújítását követően a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban állandó kiállítást, kávézót, múzeumboltot, múzeumpedagógiai helyiséget, valamint időszaki kiállítóteret alakítottak ki.


Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban

Mi működtette a kastélyok hétköznapjait, kiknek volt köszönhető a pompa, hogy nézett ki a színfalak mögötti világ az arisztokrácia otthonaiban?
Eddig Európa és hazánk főúri épületeinek bejárásával sem kaphattunk választ ezekre a kérdésekre.
A gyulai Almásy-kastély mostantól elmeséli ezeket.
A 21. századi interaktív technika segítségével azt fedi fel az épület, hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé?
S mivel az arisztokraták élete sem csak az estélyekről szólt, a kiállítás mindennapi tárgyaik, írott és íratlan viselkedési szokásaik segítségével a hétköznapjaikról is mesél.
Az állandó kiállítás a kastélyban tett három királylátogatásnak és annak a tíz aradi vértanú tábornoknak is emléket állít, akik az épületben tették le a fegyvert.


Nyitva tartás

Kedd-vasárnap 10-18 óráig
Hétfő szünnap
A jegypénztár 17 órakor zár.

 

 

vissza a f?oldalra

 

Családbarát ajánlat kisgyermekeseknek

34.900 Ft/2éj/2 felnőtt+2 tíz éven aluli gyermek


 
/* */