Tags: Wellness Hétvége

Gyula, Magyarország dél-keleti kapuja, a fák és virágok városa, a kultúra magyar városa, egész évben számtalan programmal, alig ismert látnivalókkal várja vendégeit. Évente sok százezren látogatnak el ide, hogy fürdőzzenek és feltöltődjenek.

Mindenkinek, aki pihenni vágyik, ajánljuk szállodánk kínálatát; a kényeztetés testi és gasztronómiai lehetőségét.
A Corvin Hotel*** Ínyenc éttermében félpanziós vacsora egy pohár ajándék vörösborral.

Éjszakai program: Gyulai Várfürdőben este 20-24 h között Éjszakai- Wellness, illetve a Casstello-Szauna parkban szaunázás (egyszeri alkalommal).

A Corvin Spa ingyenes használata. Egyszeri alkalommal mámorító bormasszázs a szállodában, hogy bőre természetes ásványi anyagokkal töltődjön fel, kedve pedig boros hangulattal telítődjön.

Ajánlott programok Gyula városában: fürdőzés a Várfürdő 19 medencés gyógy- és strandvizében, 500 éves Gyulai Vár- és Vármúzeum megtekintése, Erkel Ferenc szülőházának és Magyarország II. legidősebb cukrászdájának meglátogatása.

A csomag tartalma:

-szállás nagyméretű, kényelmes franciaágyas szobákban

-vidék ízei gyulai reggeli

-félpanziós vacsora

melyet házias ízekkel és napi ajánlatokkal ellátott félpanziós étlapról választhatnak

-egy pohár ajándék vörösbor

-egész nap ingyenes wellness használat a Corvin Spa-ban

-ingyenes fürdőköntös használat

-WIFI a szálloda egész területén

- Éjszakai-Wellness belépőjegy (2 db/2 fő)

- mámorító bormasszázs (20 perc)

Ára:

25.900,-Ft/fő/2 éj

2012.06.30-ig

Gyermekkedvezmény:0-2 év között ingyenes, 2-14 éves kor között 50% kedvezmény szülővel egy szobában.

Az ajánlat nem érvényes a kiemelt időszakokra.

Egyágyas felár +50%.

Programajánló:

Gyulai Várfürdő

Fürdőkomplexum az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros parkjában épült ki, mely ma természetvédelmi terület. A négygenerációs fürdőben minden korosztály megtalálja a maga számára legkellemesebb időtöltési lehetőséget. A fiatalok, illetve családok részére számtalan szórakozási mód kínálkozik: gyermek viziparadicsom, pezsgő és hullámfürdő, strandröplabda-pálya, óriás- és kamikázecsúszda, fedett és nyitott uszoda, valamint változatos kulturális és strandprogramok. A felnőtt és az idősebb korosztály kellemes környezetben pihenhet, szaunázhat, sétálhat, napozhat, gyógyulhat és fürödhet.

A Castello Szaunaparkban világszínvonalú szauna szolgáltatásokkal várjuk látogatóinkat, kültéren és beltéren egyaránt. Az itt eltöltött időt még varázslatossá teszik a szaunafelöntések élményei.

Vár és Várkilátó

A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az un. Kerecsényi-kapu közelében található a kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök kiűzésére. Az elkövetkezőkben - Harruckern János idejében - a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltár-, és a megyegyűlések terme volt. 2005-től újra élettel telik meg a gótikus téglavár: a vármúzeumban megismerkedhetnek a látogatók a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a kulináris élvezeteknek a középkori jegyeket magán viselő borozóban hódolhatnak, a lovagterem - a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat - pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhető.

A több funkciós műemlék kőszínházként is működik, hiszen az 1964 óta működő Gyulai Várszínház előadásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.

Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, melynek 24 kiállítótermében járhatják végig közel hét évszázad történetét. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra.

Erkel Ferenc Emlékház

A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. Az Erkel-család 1808–1841 között lakott benne.

Gyulavári kastély

A kastély története a XVIII. századtól napjainkig.A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el.Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almássy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély.

A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almássyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almássy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával.

Gróf Almássy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almássy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.

1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almássy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)

A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

Ladics ház

Az L alaprajzú, földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban. A gyulai Ladics-Ház az egykori megyei polgári elit különleges emléke, ahol 3 generáción át gyűjtötték a családi relikviákat, hagyatékokat. A múzeum 6 szobában mutatja be a 19-20. század vidéki polgári világát.

Tanyamúzeum

A Gyula határában természetvédelmi területté nyilvánított pusztán található a gyulai parasztok önkéntes adományaiból létrehozott Tanyamúzeum. A természetvédelmi terület sajátos növény- és madárvilágával vonzza a tudományos kutatók és a természetet kedvelők érdeklődését. A múzeum közel 2000 darabos gyűjteménye a századfordulón és a század első felében élő parasztok életét és termelési kultúráját mutatja be. Egész napos programot kínál az üzemeltető: lovaglás, kocsikázás, csikós bemutató, méneshajtás, versenylovak, szürkemarhák, bivalyok, juhok, háziállatok megtekintése, lovasoktatás, gyalogtúra, egytálételek, csoportoknak komplett program, sőt, szálláslehetőség is igénybe vehető

Wenckheim-kastély

365 ABLAKA, 52 SZOBÁJA ÉS 4 BEJÁRATA VAN

A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, ekkor alakították ki a parkot is. A kastélyt 1882. július 19-én szentelték fel. Az építtetők a kor egyik leggazdagabb földesurai: gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina voltak. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, káprázatos belső berendezéssel. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).
A kastély hajdani tulajdonosa, gróf Wenckheim Frigyes jelentős összeggel támogatatta egykor a vasútépítést. A Hany Istók nevű gőzmozdony Szabadkígyóson is járt. Jelenleg a Nagycenki Vasúti Múzeum területén van kiállítva.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. Mielőtt besétálnánk a főépület elé, megpillantjuk az évszázados fehér nyárfákat, mögötte pedig a 8-as alakú mesterséges tavat, melynek partján a megye leghatalmasabb termetű mocsáriciprusait látjuk. A kastély és környéke alkalmat adhat egy hosszabb pihenőre. Szabadkígyóson az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kastély egykori ebédloje a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén.