Corvin Hotel Gyula & Wellness Apartmanok

BOROK ERDÉLYBŐL

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - ERDÉLYI BORGYÖKEREINK

Erdélyben a római hódítás alatt virágzott a szőlőtermesztés és a borászkodás.
Számottevő borvidékek léteztek abban az időben Erdélyben, Gyulafehérváron, Tordán, Kolozsvár és Zilah térségekben, továbbá a Maros és a Küküllő vidékén.
A Gyulafehérváron állomásozó XIII. Germina légiótól ránk maradt sírköveken a szőlő rendszeresen előforduló művészi díszítmény.
Verespatakon (Alburnus Maior) egy római étlapra bukkantak, melyen kétféle bor szerepel: merum és vinum.
A népvándorlás utolsó hullámaival érkező magyarság szőlőtermelése már a honfoglalással elkezdődött, mert a bor neve a honfoglaláskor már ismeretes volt.
Az erdélyi szőlőművelést az Árpád házi királyok alatt kialakult államszervezet fejlesztette, valamint az egyházi és püspöki birtokok, amelyek kiterjedt szőlőbirtokokat műveltettek meg. A szőlészet-borászat már a kezdetektől benne volt a magyar és erdélyi kultúrában, alapjait Erdélyben is a bencés szerzetesrendek fektették le, akiknek Szent István királyunk kiterjedt földbirtokokat adományozott, ahol szőlőt művelték és borászkodtak.
Az erdélyi szőlőművelés fejlődési tényezői közé tartozik a szászok betelepítése a 12. században, miután a Küküllő és a Maros közötti területek a következő századokban készült térképeken a büszke és sokatmondó WEINLAND néven szerepelt.
1532-ben egy Baselben megjelent Transilvanie című térképen a Küküllő vidéke WEINGEBIET néven szerepel, de a románok is „tara vinului”-nak hívták a gyulafehérvári borvidéket emberemlékezet óta.
Az első szászokat II. Géza (1141-1161) hozta Erdélybe a küküllőmenti borvidékre, majd a későbbiekben, a XIV. századtól kezdődően a jobbágytelepülések megjelenése után magyar falvak alakultak ki a Kisküküllő partvidékén.
A királyi kedvezmények (adómentesség a szőlősökre) jelentős fejlődést hoztak a térségben.  A szászok pontosságára jellemző, hogy Medgyes város könyvében 1501-től 1858-ig a szőlőtermelés mennyiségét, árát és a szőlőtermelést befolyásoló időjárást is bejegyezték.
A Hunyadiak és Mátyás király ideje alatt a termelés olyan jelentőssé vált, hogy oklevelek szerint 1478-ban már erdélyi borokat szállítottak Magyarországra, sőt a királyi udvarba is!
II. József végeztette el az első hivatalos földmérést és összeírást Erdélyben, ahol akkoriban a szőlőterület 58.503 hektár, melynek termése jó évjáratban egymillió hektoliter bor volt.
A jelentősebb borvidékek akkoriban Szilágyság, Déva, a Maros mente, a Küküllő völgye, Torda és Marosvásárhely vidéke. Az itteni időjárás, talajadottságok, tengerszint feletti magasság, éghajlat, domborzat és kitettség rendkívüli módon kedveznek a szőlőtermesztésnek.
Erdélyi vonatkozása van az első magyar nyelvű kézírásos borászatnak, valamint Bornemissza Anna 1680-ból származó szakácskönyve függelékének is.
Erdély honos szőlőfajtái a szüretelés sorrendjében a következők: mézesfehér, ezerjó, királyleányka (leányka és a kövér szőlők hibridje, Segesvár környékéről származik és az I. világháború után terjedt el Erdély-szerte), juhfark, bánáti rizling, mustosfehér, kövidinka, furmint, magyarka, jardovány és erdei, kadarka és fekete leányka.

MÉNESI KADARKA
Külön meg kell említeni Hegyalját.
Arad-Hegyalja a Kárpát-medence egyik ősi borvidéke. Már a Szent Istváni időkből ismert, borait az erdélyi részek közül elsőként említik a történelmi feljegyzések a szerémi borok után.
Aradtól 30 km-re fekszik, legmagasabb csúcsa a Hegyes (796m).  A borvidék két egységből áll: Ménes-Hegyaljából és Magyarád-Hegyaljából, ezért nevezik Ménes-Magyarádi borvidéknek is.
A ménesi részen leginkább vörösbort, míg Kovászitól északra elsősorban, majd Galsától Borosjenőig kizárólag fehérbort termelnek.
Ménes az utolsó északi pont, ahol érzékelhető az adriai éghajlat hatása. Büszkeségei a vörösbor azon belül is a ménesi kadarka.
Az osmán elől menekülő szerbek hozták be, de őshonosnak számít. Sehol másutt magyar borvidéken nem készítettek belőle vörös aszút, csak a ménesin.
Grassalkovics gróf erjesztett először vörös ménesi aszút. Az ő pincéjében állt a híres ménesi hordó, 30.000 liter űrtartalommal.
Az Ópálosi pincében Balla Géza magánpincészete menti át a ménesi kadarka tradíciót.
Oly idős ültetvények is találhatóak itt, hogy számos magyar borász génbankként használja az itt honos tőkéket.
A kadarka különösen erőteljes vegetációjú, hozamkorlátozás nélkül nagy mennyiséget termő fajta, az őszi esős időkben különösen érzékeny. A belőle készült bor karaktere és minősége elsősorban a szőlőben dől el.
A fokozott zöldmunka és az erőteljes hozamkorlátozás koncentrált ízeket, illatokat eredményezhet.
Az olyan szerencsés termőhelyen mint Ménes, ahol a szeptember minden évben szép napos, betegség nélkül el tudja érni a teljes biológiai érettséget, sőt szinte minden évben szépen töpped, aszúsodik, anélkül, hogy a szürkerothadás veszélyeztetné. Ezért a Balla Géza által készített kadarkák karaktere eltér az itthon megszokottól. Érett, szinte túlérett szőlőt szüretel 50 mázsa alatti hektáronkénti terheléssel, az ültetvény jelentős részén nagyon öreg tőkékről (100 év). Erőteljes héjon tartás után borai fűszeresek, ásványosak, melyben az aszalt gyümölcsök is megjelennek. Hosszú távú érési potenciáljára nincsenek adatok, de a jelenleg 10 éves borokon semmi jele az öregségnek, még érződik rajtuk az érési tartalék.
A hagyományokhoz híven a 2000. évben készült először töppedd botrityses késői szüretelésű bor. Nem hívhatjuk aszúnak az eredetvédett tokaji borok miatt, pedig a magyar bortörténelem vörös aszúként ismeri.
A 2003 évjáratban szamorodni technológiával (együtt vannak szüretelve az egészséges és az aszúsodott szemek) készült a Kadarissima fantázianévre keresztelt bor.

Ménesi Kadarka Balla Géza pincészete Ópálos
Érett szőlőből származó aszalt fekete gyümölcsös jegyek. Érződik a kései szüret, aszaltszilva. A fajtához képest nagy test, belesimult erős tanninszerkezettel. Finoman mikrooxidált.

Ménesi Mustos Fehér Balla Géza pincészete Ópálos
Ősi magyar fajta. Sehol máshol nem terem csak a ménesi borvidéken. Hosszú évtizedek óta nem palackozták önállóan. Illatos fehér fajta, reduktív, gazdag illatú és ízű gazdag természetes szénsavtartalommal.

FEKETE LEÁNYKA
A fekete leányka erdélyi őshonos fajta, története Szent Istvánig nyúlik vissza, már a Hunyadiak és a Corvinok által termelt és fogyasztott kedvelt bor volt.
Kizárólag Erdélyben és a Kárpátok déli lejtőin terem.
Azon kevés fajta közé tartozik, melyek túlélték Európában a filoxéravészt.
A leányka és a királyleányka mind Egerben, mind a Balaton környékén elterjedt, vörös testvérük a fekete leányka azonban nem.
Eredeti termőhelyén, Erdély déli részén és a Kárpátok déli lejtőin terem. Legszebbet  itt mutatja. A Kárpátok déli oldala egy olyan felfedezésre váró termőterület, mely hazája lesz Európa legnagyobb potenciálú borainak. 4-500 km déli kitettség, változatos altalaj (meszes, hordalékos, agyagos, vulkanikus), 2300-2400 óra napsütés, a Kárpátok miatt esténként lehűl a levegő, szép savszerkezet, elegendő csapadék. Jelenleg a lehetséges termőterület 3-5%-a betelepített.
A fekete leányka nem különösebben érzékeny fajta, biztosan tervezhető hozammal.
Fürtjei 15-18 cm nagyságúak, formájuk a kékfrankoséhoz hasonló.
A szerencsés termőhelyi adottságok miatt még nem kényszerültek erőteljes terméskorlátozásra, így ezeket a kiváló borokat 3-4000 tőkeszám mellett 120 mázsás hektáronkénti terheléssel termesztik. El lehet képzelni, milyenek a lehetőségek 50 mázsa mellet.
A fajtakarakter íz és illatképe összetettséget mutat, fűszerek, gyümölcsök, szép savakkal.
Karaktere olyan erős, hogy cuveékben már kis mennyiség mellett is meghatározó.
Érési potenciálját nem dokumentálták, hiszen a kilencvenes évek végéig önállóan igényes száraz borként igen ritkán palackozták.
A kilencvenes évek végéről származó, közel 10 éves borok azonban nagyon szép érési potenciállal kecsegtetnek. A palackbuké és az animális jelleg szépen fejlődik a palackban, összetett, harmonikus bort mutat.

„Ez a leányka olyan, mint egy csernakeresztúri menyecske. Tüzes, táncos, magyar, őrzi hagyományait, fölszív minden értéket a földből, amit ősei teremtettek, erős, hajthatatlan, ha fehér királyleánykának, ha vörös fekete leánykának nevezi magát.” – Pálffy István - Erdély

Fekete Leányka Special Reserve 2003
„Bíborba hajló rubin. Komplex, intenzív, fűszeres illat csokoládéval, dohánnyal, gombával, leheletnyi ánizzsal, finom fával. Elegendő érett tartást adó tannin, lendület, elegancia. Idővel még jobb lesz.”
-16,38 pont Decanter magazin 2006. július
- 12 hónap barrique hordóban, 12 hónap üvegben

A fekete leányka és a ménesi kadarka olyan egyedi magyar kulturális hagyaték, mely csak a mienk, megismerése a borkedvelők számára kulináris élvezetet nyújt!

Ünnepi díszdoboz
Fekete Leányka Special Reserve 2003 / Ménesi Kadarka Balla Géza pincészete Ópálos

Fekete Leányka Special Reserve  –félszáraz
Érett szőlőből készült jól iható gazdag gyümölcsös illatú és ízű bor kifejezetten jó ár/érték arányban.
- 6-12 hónap barrique hordóban, 12 hónap üvegben
- félszáraz vörösbor, erdei gyümölcs, egyensúlyban a sav és a tannin, egyéniség

Fekete Leányka Private Reserve  – félszáraz
„Rubin narancsos reflexekkel. Illatában intenzív gyümölcsösség, málna, meggy és kis fodormenta. Sok gyümölcs, jó egyensúly, közepes test.”
-16,25 pont  Decanter magazin 2006. augusztus
- 6-12 hónap barrque hordóban, 12 hónap üvegben

BYZANTIUM Rosso di Valachia (FL+PN+MER)
„Bíborba hajló mély rubinszín. Komplex illat, érett gyümölcsös, fás, bőrös, fűszeres gombás jegyekkel. Jó sav-tannin arány, koncentráltság, piros bogyós gyümölcsök és kávé. A végén kis kesernyésség.
– 17,03 pont Decanter magazin 2006. július – a legjobb vétel  * * * *

BYZANTIUM Cabernet Sauvignon
Gyönyörű, érett, gazdag illatú és ízű bor. Fajtajelleges, koncentrált, szép fahasználattal.

CHERRY TREE HILL Merlot
„Mély rubinszín, illatában bőr, animális jegyek és intenzív barrique. Meggyes, cseresznyés íze koncentrált, telt, jó egyensúlyt mutat. Szép tanninok, jó fahasználat, gazdag lecsengés.”
- 16,96 pont Decanter magazin 2006. augusztus * * * *
18 hónapbarrique hordóban

DAVINO Fekete Leányka / Domaine Ceptura Rouge
- Az ország két elismerten legnagyobb presztízsű és legjobb bora.
„Mély bíborszín, intenzív, élénk illat meggyel, eukaliptusszal, fekete szederrel, fekete borssal, kis törkolyösséggel. Szép savak, teltség, határozottság, komplex aromák –kávé, dohány, kakaó-, sok gyümölcs és fa egyensúlyban. Hosszú utóíz.
–17,48 pont Decanter magazin 2006. augusztus – a hónap bora * * * *

MILLENNIUM Cuveé 2004 (Fekete Leányka, Cabernet, Merlot)
- cuvée: cabernet sauvignon, fekete leányka, merlot
- száraz vörösbor, illatában, áfonya, szeder, ibolya, vanília, bőr, dohány, gazdag tanninokkal   
és mégis  kiegyensúlyozott, hosszú lecsengés.

Fekete Leányka Villa Zorilor
-száraz vörösbor, mély vörös-rubinszin, intenzív illat, erdei gyümölcs és fűszeres aromák,
kiegyensúlyozott, bársonyos, jól iható bor.

Cabernet Sauvignon Special Reserve
- 12 hónap barrique hordóban, 12 hónap üvegben
-    száraz vörösbor, testes, jó egyensúlyban, erdei gyümölcsök, vanília, finom tanninok

Sienna Merlot barrique 2001
-90% merlot, 10%cabernet sauvignon. Száraz vörösbor, sötét, mély rubinszin, intenziv illat, gyümölcsök és fa, kiegyensulyozott, kifinomult tanninokkal, hosszú utóízében.
- 6 hónap barrique hordóban, 12 hónap üvegben

Erdélyi cuveé késői szüret
Fehér édes desszertbor, 80%-ban tömjénes nevű szőlőfajtából. Speciális intenzív, csábító ízvilág az egyedi szőlőfajtának köszönhetően. Koncentráltsága és cukortartalma egy háromputtonyos aszúval egyenértékű.

Syrah - Rékás
A Rékási borvidék Arad és Temesvár között található, a magyar határtól kb. 80 km-re. A syrah fajtajelleges, koncentrált, tömény, igazi nagy testtel. A fajtára jellemző módon másodlagos jegyekkel indít, néhány perc szellőztetés után a pohárban gyönyörű fekete bogyós gyümölcsök bomlanak ki. Aki szereti az egzotikus ízvilágot, annak telitalálat.